A koronavírus-járvány az egyházakat is nehéz helyzetbe hozta, elvágva a hívek és lelkészek közötti személyes kapcsolatok lehetőségét, megnehezítve az egyházak alapfeladatainak ellátását. A kihívással szembesülő lelkészek főleg az internet nyújtotta lehetőségekkel éltek, újítások széles skáláját alkalmazva, nem kis feladat elé állítva ezzel híveiket is, akiknek az online közvetítésekbe való bekapcsolódás lehetőségeinek elsajátítása mellett azt is ki kellett találni, hogy otthonuk miként váljon az istentiszteletek és szentmisék szakrális helyszínévé. Az így kialakult helyzet feltérképezésére indított online kérdőíves kutatást a kolozsvári Valláskutató Intézet Hitélet Erdélyben a koronavírus-járvány idején címmel, arra a kérdésre keresve választ, hogy a kijárási tilalom következtében hogyan változott meg az erdélyi magyarok gyülekezeti élete, valamint egyéni hitélete, vallásgyakorlata.
A kérdőív külön részeket tartalmaz hívek és lelkészek számára. A lelkészek esetében a gyülekezeti/plébániai élet fenntartása érdekében hozott megoldásokra és az ezek alkalmazása alatt felmerült akadályokra, nehézségekre kérdez rá. A hívek esetében pedig arra szeretne válaszokat kapni, hogy milyen gyakran és milyen módon kapcsolódtak be az élő istentiszteletek/szentmisék közvetítéseibe, és milyen esetleges kellemetlenségekbe ütköztek ezek követése során.
A május 2.-ig kitölthető kérdőívet az alábbi linken lehet elérni:
Hitélet Erdélyben a koronavírus-járvány idején - kérdőív
A kutatók reményei szerint az eredmények segítenek kiértékelni az elmúlt egy hónap alatt az egyházi életben bekövetkezett változásokat, hozzájárulva ezáltal egyházak és híveik közötti kapcsolatok javításához.
Az Electric Castle-kutatás ötletét az évek óta megszervezésre kerülő Sziget és Félsziget Fesztivál-vizsgálat sorozata ihlette. A fesztiválkutatások kiváló terepnek bizonyulnak napjaink fiataljainak megismeréséhez: a fiatalok szabadidős tevékenysége mellett egy sor, a fiatalokat aktuálisan érintő kérdéskör vizsgálata is lehetővé válik.
Az Electric Castle Fesztiválon 2016-ban második alkalommal került sor kérdőíves adatfelvételre, amelynek célja a fiatalok fogyasztói profiljának megrajzolása. Kutatásunkkal alapvetően a következő kérdésekre próbálunk meg választ kapni:
- Milyen fogyasztói, illetve életstílus szerinti csoportok különböztethetők meg?
- Mi jellemző az egyes csoportok fogyasztói státusára/magatartására?
- Milyen a fesztivál szolgáltatásainak megítélése?
video
Electric Castle kutatás - szociológiai szakmai terepgyakorlat, Bonchida 2016. július 13-17.
A Kárpát-medence magyarságának társadalmi struktúráját, munkaerő-piaci viszonyait, jövőtervezését, migrációs potenciálját, iskolázottsági helyzetét, nemzeti identitását, a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyát vizsgáló kérdőíves survey lebonyolítása.
A kutatás évente ugyanazt a populációt megcélozva megismételhető panelvizsgálat, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyarság körében bekövetkező társadalmi, foglalkoztatási és identitáspolitikai változásokat követni tudjuk.
A kutatásban résztvevő partnerek:
Magyarország – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet (a program koordinátora)
Felvidék – Fórum Kisebbségkutató Intézet
Kárpátalja - Kárpátaljai Magyar F_iskola
Vajdaság - Vajdasági Magyarságkutató Tudományos Társaság
A kutatás célja
Feltárni azokat a trendeket, melyek a határon túli magyar diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedésében, migrációjában, továbbképzési igényeiben a rendszerváltást követő időszakban jelentkeztek. Célunk az volt, hogy felvázoljuk azokat a tipikus karrier-pályákat, melyek a különböző térségek, szakmák, egyetemek végzettjeinek esetében meghatározóak voltak a rendszerváltást követően. Megvizsgáltuk, hogy milyen mértékben jellemzőek a nyugat-európában és Magyarországon ismert folyamatok, mint amilyen a friss diplomások parkoltatása, másod- illetve posztgraduális képzésekben történő részvétele, a pályakezdő munkanélküliség, illetve a friss diplomások alulfoglalkoztatása.
Az Apáczai Alapítvány által támogatott kutatást az a felismerés hívta életre, hogy – főként a megfelelő anyagi források hiányában – az erdélyi magyarlakta vidékeken eleddig nem készlt átfogó mennyiségi elemzés a munkaerő-piac munkáltatói (keresleti) oldaláról. Született néhány próbálkozás, amely az intézményes oktatásból a munka világába történő átmenetre figyelt az erdélyi magyar fiatalok körében, megfelelő empirikus háttéranyag híján a megfogalmazott kérdésfelvetések nagyrésze azonban a problematizálás szintjén maradt. Ezek az elemzések azonban egyértelműen rámutattak arra, hogy Erdélyben, az oktatás magas standardizáltsága és vokacionalitása ellenére nagy az aszinkronitás a magyar nyelvű intézményes képzés és a munkaerő-piaci elvárások között, az erdélyi magyar fiatalokat az elsődleges munkaerőpiacon alacsony versenyképesség jellemzi.
A kérdés további vizsgálatára ebben a kutatásunkban az erdélyi megyék munkaerőpiacának keresleti oldalát kívántuk megvizsgálni. A kutatás fő célkitűzése volt, hogy árnyalt képet alkossunk a.) a munkaerőpiac keresleti oldalának összetételéről, b.) Az alkalmazott munkaerő összetételével és rekrutációjával kapcsolatos adatokról, c). a gazdasági szervezetek (vállalatok, vállalkozások) jövőbeni terveiről a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban.
Vizsgálatunk elméleti kiindulópontját a modern társadalomelméletek azon vonulata képezi, amely szerint a vállalkozói aktivitásnak – egyéb termelési tényezők mellett – elsőrendű szerepe van egy fejlődő gazdaság kiépülésében. A kutatás azokat a szociológiai tényezőket vizsgálja, amelyek a vállalkozói magatartás megjelenésének körülményeit befolyásolták/befolyásolják a Székelyföldön. A makrogazdasági, jogi-konjunkturális, valamint a pszichológiai faktorok mellett – egy rurális jellegű vidékről lévén szó – különös hangsúly helyeződik a mikrokörnyezeti hatásokra, a vállalkozói magatartás kulturális beágyazottságának szerepére a régióban
A vizsgálat másik vonulata inkább gazdaságszociológiai: központi kérdése, hogy kikből lettek a rendszerváltás után a vállalkozók, milyen társadalmi és gazdasági erőforrásokat használtak a vállalkozások alapításához és fejlesztéséhez.
A kutatás során először a megszűnt és létező vállalatokra, vállalkozásokra vonatkozó adatokat vizsgáltuk meg és elkészítettük Hargita, Kovászna és Maros megye községeinek vállalkozástérképét. Ezt követően az egyes települések szocio-demográfiai és humánföldrajzi adatai közül azokat elemeztük, amelyek pozitív hatással a vállalkozások megjelenésére. A kutatás második felében – két székelyföldi település (Gyergyóalfalu és Illyefalva) példáján – a kis- és középvállalkozások létrejöttének mikrotársadalmi beágyazottságát vizsgáltuk meg. Az elemzés a terepmunka során készített megfigyelések, valamint narratív és felstrukturált interjúkon alapszik, melyeket a helyi vállalkozókkal készítettünk.
A 2005-2006 folyamán zajlott kutatásunkban az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatára figyelünk a rendszerváltás utáni oktatáspolitikai és szerkezeti változások fényében. Szűkebb értelemben a pályakezdő diplomások munkaerőpiacon való elhelyezkedését vizsgáltuk a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek körében.
Legfontosabb kutatási problémánkat azon strukturális tényezők feltárása jelentette, amelyek az intézményes oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet jelenségét meghatározzák. Röviden megvizsgáltuk az oktatási rendszer szerkezetét, hipotézist fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy a romániai oktatási rendszer szerkezete milyen munkába történő átmenetet valószínűsít. Megvizsgáltuk továbbá az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti szinkronitást, illetve az oktatáspolitika szerepét a fiatalok átmenetének zökkenőmentesebbé tételében. Végül arra tértünk ki, hogy a fiatal pályakezdő diplomások hogyan alkalmazkodnak a strukturális kényszerítő hatásokhoz, hogyan írható le az egyetemet végzett fiatalok pályára állásának általános gyakorlata.
A tanulmány empirikus hátterét a romániai oktatási minisztérium adatai, nemzetközi összehasonlító jelentések valamint a Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzőseinek adatait magába foglaló adatbázis jelentette.
A kutatás során a munkacsoport a Kolozsváron végzett szociológusok pályaalakulásának vizsgálta. A vizsgálat, jellegét tekintve egy kvalitatív kutatás volt, egy mikroelemzés, mely interjúkon, fókuszcsoportos beszélgetéseken alapult, de amely ugyanakkor a megfigyelésekre, és a kutatók (maguk is szociológusok) tapasztalatára is épített.
A vizsgálat egy tágabb migrációkutatás része, amely a Magyarországra történt kitelepedés indítékait, forgatókönyvét, narratíváját, értelmezéseit tárgyalja. Az elemzés legfontosabb következtetése az, hogy a szociológiát végzett hallatók kivándorlása egy tágabb értelmiség-kivándorlási folyamat keretében értelmezendő, ám olyan sajátossággal is jellemezhető, amely mindenekelőtt a szakma specifikumából, legitimitásából, intézményi helyzetéből fakad.
Az elemzés során készített interjúk, tereptapasztalatok az alábbitanulmányok megjelenéséhez szolgáltattak empirikus alapot:
- Horváth István: Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében
- Csata Zsombor – Kiss Tamás: Migrációs potenciál Erdélyben
- Horváth István: A erdélyi magyar fiatalok Magyarországra irányuló tanulási migrációja
A kutatás során a munkacsoport tagjai a generációk közötti iskolai mobilitás és az iskolaválasztás szociológiai dimenzióit vizsgálták az erdélyi magyar fiatalok körében. Az iskolai mobilitással kapcsolatos szakirodalommal való ismerkedés a hallgatók körében az olvasószemináriumok során történt meg. Ezt követően került sor a már meglévő – az erdélyi magyarságra reprezentatív – felmérések másodelemzésére, melynek nyomán az alábbi tanulmányok születtek:
- Csata Zsombor: Iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek az erdélyi magyar fiatalok körében
- Csata Zsombor: A származás hatása az iskolai továbbtanulásban az erdélyi magyar fiataloknál
- Csata Zsombor: Az iskoláztatás nyelvének szociológiai háttere Erdélyben