"Max Weber" Társadalomkutatásért Alapítvány

A Kárpát-medence magyarságának társadalmi struktúráját, munkaerő-piaci viszonyait, jövőtervezését, migrációs potenciálját, iskolázottsági helyzetét, nemzeti identitását, a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyát vizsgáló kérdőíves survey lebonyolítása.

A kutatás évente ugyanazt a populációt megcélozva megismételhető panelvizsgálat, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyarság körében bekövetkező társadalmi, foglalkoztatási és identitáspolitikai változásokat követni tudjuk.

A kutatásban résztvevő partnerek:

Magyarország – MTA Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet (a program koordinátora)

Felvidék – Fórum Kisebbségkutató Intézet

Kárpátalja - Kárpátaljai Magyar F_iskola

Vajdaság - Vajdasági Magyarságkutató Tudományos Társaság

A kutatás célja

Feltárni azokat a trendeket, melyek a határon túli magyar diplomások munkaerő-piaci elhelyezkedésében, migrációjában, továbbképzési igényeiben a rendszerváltást követő időszakban jelentkeztek. Célunk az volt, hogy felvázoljuk azokat a tipikus karrier-pályákat, melyek a különböző térségek, szakmák, egyetemek végzettjeinek esetében meghatározóak voltak a rendszerváltást követően. Megvizsgáltuk, hogy milyen mértékben jellemzőek a nyugat-európában és Magyarországon ismert folyamatok, mint amilyen a friss diplomások parkoltatása, másod- illetve posztgraduális képzésekben történő részvétele, a pályakezdő munkanélküliség, illetve a friss diplomások alulfoglalkoztatása.

Az Apáczai Alapítvány által támogatott kutatást az a felismerés hívta életre, hogy – főként a megfelelő anyagi források hiányában – az erdélyi magyarlakta vidékeken eleddig nem készlt átfogó mennyiségi elemzés a munkaerő-piac munkáltatói (keresleti) oldaláról. Született néhány próbálkozás, amely az intézményes oktatásból a munka világába történő átmenetre figyelt az erdélyi magyar fiatalok körében, megfelelő empirikus háttéranyag híján a megfogalmazott kérdésfelvetések nagyrésze azonban a problematizálás szintjén maradt. Ezek az elemzések azonban egyértelműen rámutattak arra, hogy Erdélyben, az oktatás magas standardizáltsága és vokacionalitása ellenére nagy az aszinkronitás a magyar nyelvű intézményes képzés és a munkaerő-piaci elvárások között, az erdélyi magyar fiatalokat az elsődleges munkaerőpiacon alacsony versenyképesség jellemzi.

A kérdés további vizsgálatára ebben a kutatásunkban az erdélyi megyék munkaerőpiacának keresleti oldalát kívántuk megvizsgálni. A kutatás fő célkitűzése volt, hogy árnyalt képet alkossunk a.) a munkaerőpiac keresleti oldalának összetételéről, b.) Az alkalmazott munkaerő összetételével és rekrutációjával kapcsolatos adatokról, c). a gazdasági szervezetek (vállalatok, vállalkozások) jövőbeni terveiről a munkaerő-gazdálkodással kapcsolatban. 

Vizsgálatunk elméleti kiindulópontját a modern társadalomelméletek azon vonulata képezi, amely szerint a vállalkozói aktivitásnak – egyéb termelési tényezők mellett – elsőrendű szerepe van egy fejlődő gazdaság kiépülésében. A kutatás azokat a szociológiai tényezőket vizsgálja, amelyek a vállalkozói magatartás megjelenésének körülményeit befolyásolták/befolyásolják a Székelyföldön. A makrogazdasági, jogi-konjunkturális, valamint a pszichológiai faktorok mellett – egy rurális jellegű vidékről lévén szó – különös hangsúly helyeződik a mikrokörnyezeti hatásokra, a vállalkozói magatartás kulturális beágyazottságának szerepére a régióban

A vizsgálat másik vonulata inkább gazdaságszociológiai: központi kérdése, hogy kikből lettek a rendszerváltás után a vállalkozók, milyen társadalmi és gazdasági erőforrásokat használtak a vállalkozások alapításához és fejlesztéséhez. 

A kutatás során először a megszűnt és létező vállalatokra, vállalkozásokra vonatkozó adatokat vizsgáltuk meg és elkészítettük Hargita, Kovászna és Maros megye községeinek vállalkozástérképét. Ezt követően az egyes települések szocio-demográfiai és humánföldrajzi adatai közül azokat elemeztük, amelyek pozitív hatással a vállalkozások megjelenésére. A kutatás második felében – két székelyföldi település (Gyergyóalfalu és Illyefalva) példáján – a kis- és középvállalkozások létrejöttének mikrotársadalmi beágyazottságát vizsgáltuk meg. Az elemzés a terepmunka során készített megfigyelések, valamint narratív és felstrukturált interjúkon alapszik, melyeket a helyi vállalkozókkal készítettünk.

A 2005-2006 folyamán zajlott kutatásunkban az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatára figyelünk a rendszerváltás utáni oktatáspolitikai és szerkezeti változások fényében. Szűkebb értelemben a pályakezdő diplomások munkaerőpiacon való elhelyezkedését vizsgáltuk a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek körében.

Legfontosabb kutatási problémánkat azon strukturális tényezők feltárása jelentette, amelyek az intézményes oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet jelenségét meghatározzák. Röviden megvizsgáltuk az oktatási rendszer szerkezetét, hipotézist fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy a romániai oktatási rendszer szerkezete milyen munkába történő átmenetet valószínűsít. Megvizsgáltuk továbbá az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti szinkronitást, illetve az oktatáspolitika szerepét a fiatalok átmenetének zökkenőmentesebbé tételében. Végül arra tértünk ki, hogy a fiatal pályakezdő diplomások hogyan alkalmazkodnak a strukturális kényszerítő hatásokhoz, hogyan írható le az egyetemet végzett fiatalok pályára állásának általános gyakorlata.

A tanulmány empirikus hátterét a romániai oktatási minisztérium adatai, nemzetközi összehasonlító jelentések valamint a Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzőseinek adatait magába foglaló adatbázis jelentette.

A kutatás során a munkacsoport a Kolozsváron végzett szociológusok pályaalakulásának vizsgálta. A vizsgálat, jellegét tekintve egy kvalitatív kutatás volt, egy mikroelemzés, mely interjúkon, fókuszcsoportos beszélgetéseken alapult, de amely ugyanakkor a megfigyelésekre, és a kutatók (maguk is szociológusok) tapasztalatára is épített.

A vizsgálat egy tágabb migrációkutatás része, amely a Magyarországra történt kitelepedés indítékait, forgatókönyvét, narratíváját, értelmezéseit tárgyalja. Az elemzés legfontosabb következtetése az, hogy a szociológiát végzett hallatók kivándorlása egy tágabb értelmiség-kivándorlási folyamat keretében értelmezendő, ám olyan sajátossággal is jellemezhető, amely mindenekelőtt a szakma specifikumából, legitimitásából, intézményi helyzetéből fakad.

Az elemzés során készített interjúk, tereptapasztalatok az alábbitanulmányok megjelenéséhez szolgáltattak empirikus alapot:

• Horváth István: Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében
• Csata Zsombor – Kiss Tamás: Migrációs potenciál Erdélyben
• Horváth István: A erdélyi magyar fiatalok Magyarországra irányuló tanulási migrációja

A kutatás során a munkacsoport tagjai a generációk közötti iskolai mobilitás és az iskolaválasztás szociológiai dimenzióit vizsgálták az erdélyi magyar fiatalok körében. Az iskolai mobilitással kapcsolatos szakirodalommal való ismerkedés a hallgatók körében az olvasószemináriumok során történt meg. Ezt követően került sor a már meglévő – az erdélyi magyarságra reprezentatív – felmérések másodelemzésére, melynek nyomán az alábbi tanulmányok születtek:

• Csata Zsombor: Iskolázottsági esélyegyenlőtlenségek az erdélyi magyar fiatalok körében
• Csata Zsombor: A származás hatása az iskolai továbbtanulásban az erdélyi magyar fiataloknál
• Csata Zsombor: Az iskoláztatás nyelvének szociológiai háttere Erdélyben