A Kárpát-medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái – szociológiai panelvizsgálat (Kárpát Panel) – első hullám, 2007

A Kárpát-medence magyarságának társadalmi struktúráját, munkaerő-piaci viszonyait, jövőtervezését, migrációs potenciálját, iskolázottsági helyzetét, nemzeti identitását, a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyát vizsgáló kérdőíves survey lebonyolítása.

A kutatás évente ugyanazt a populációt megcélozva megismételhető panelvizsgálat, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyarság körében bekövetkező társadalmi, foglalkoztatási és identitáspolitikai változásokat követni tudjuk.

A kutatás célja

A nagyobb létszámú magyar közösségekkel rendelkező országokban reprezentatív, idősoros szociológiai felmérés-sorozat elindítása annak feltárására, hogy a Kárpát-medence magyarságát érintő nagy horderejű társadalmi, gazdasági és politikai átalakulási folyamatok milyen hatást gyakorolnak a magyarok nemzeti identitására és jövőtervezésére.

Ilyen nagy horderejű átalakulási folyamat az EU keleti bővítése. E folyamat közelmúltbeli mozzanata volt Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 2004. májusi csatlakozása, ezt követte Románia 2007. januári csatlakozása, és e folyamat közeljövő-beli mozzanata várhatóan Szerbia EU társulási tárgyalásainak véglegesítése, aminek végeredménye az intergációs folyamat elkezdése lehet.

Egy másik ilyen fontos társadalmi folyamat a rendszerváltást követően kialakult demográfiai változások, a magyarság létszámcsökkenése. Ennek hátterében az alacsony gyermekvállalási kedv, az elvándorlás és a szórványhelyzetben élők asszimilációs veszélyeztetettsége.

Végül, de nem utolsó sorban a magyarság társadalmi-politikai szétfejlődésének hatásai a mai magyar-magyar kapcsolatokra. Az egységes magyar kultúrnemzetbe vetett hit széleskörűen empirikusan megfigyelhető jelenléte mellett valóságként megfoghatók azok az eltérések, amelyek a többségben élő magyarországiak politikai nemzetfelfogásából, a határon túli magyar munkavállalók idegenként való reprezentálásából adódnak, a kisebbségben élők körében pedig egyrészt a többségi nemzet sajátos társadalomfejlődésével és államszervezésével való kölcsönhatásaiból adódóan, másrészt a Trianont megelőző regionális különbségekre vezethetők vissza (általában a történeti Erdély, különösen Székelyföld, de Kárpátalja ruszin-magyar kettős kisebbségi sajátosságai, Szlovákiában a korábbi szlovák-magyar kettős identitású népességének szerepe, stb).

A kérdőív fő blokkjai

A kérdőív és a panel állandó tematikus blokkjai a következő dimenziókat tartalmazza:

1. A nemzeti identitás összetevőit, különösen:

  • a nemzeti név, regionális név
  • a nemzethez tartozás érzelmi komponensei, nemzeti problematika fontossága az egyéni beállítódásban
  • a nemzeti közösséghez való tartozás kritériumai
  • a nemzeti és regionális auto- és heterosztereotípiák
  • a nemzeti szimbólumok, ünnepek relevanciája, a nemzeti vonatkoztatási személyek
  • a haza illetve a szülőföld fogalmának kognitív és affektív vonatkozásai
  • a „másik”, többségi nemzethez való viszonyulás, az etnikai-nemzeti konfliktuspercepció
  • a kisebbségi helyzet és diszkrimináció percepciója és az esetleges identitásszervező funkciójának vizsgálata,
  • a történeti tudat néhány kisebbségi tematizációja
  • állampolgári tudat fő elemei
  • a politikai kultúra és a néhány politikai és demográfiai tematizáció vizsgálata

2. A Kárpát-medence magyarságának társadalmi struktúráját,

3. A munkaerő-piaci viszonyait, szocio-demográfiai sajátosságait,

4. A jövőtervezését, migrációs potenciálját,

5. Az iskolázottsági helyzetét,

6. a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyát.

A kutatás nyomán megjelent tanulmányok:

  • Papp Z. Attila - Veres Valér (szerk.): „Kárpát Panel 2007. A Kárpát medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái. Gyorsjelentés” MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest, 2007
© Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány 1998-2021.

Search