A Kárpát-medence magyarságának társadalmi struktúráját, munkaerő-piaci viszonyait, jövőtervezését, migrációs potenciálját, iskolázottsági helyzetét, nemzeti identitását, a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyát vizsgáló kérdőíves survey lebonyolítása.
A kutatás évente ugyanazt a populációt megcélozva megismételhető panelvizsgálat, amely lehetőséget ad arra, hogy a magyarság körében bekövetkező társadalmi, foglalkoztatási és identitáspolitikai változásokat követni tudjuk.
A kutatás célja
A nagyobb létszámú magyar közösségekkel rendelkező országokban reprezentatív, idősoros szociológiai felmérés-sorozat elindítása annak feltárására, hogy a Kárpát-medence magyarságát érintő nagy horderejű társadalmi, gazdasági és politikai átalakulási folyamatok milyen hatást gyakorolnak a magyarok nemzeti identitására és jövőtervezésére.
Ilyen nagy horderejű átalakulási folyamat az EU keleti bővítése. E folyamat közelmúltbeli mozzanata volt Magyarország, Szlovákia és Szlovénia 2004. májusi csatlakozása, ezt követte Románia 2007. januári csatlakozása, és e folyamat közeljövő-beli mozzanata várhatóan Szerbia EU társulási tárgyalásainak véglegesítése, aminek végeredménye az intergációs folyamat elkezdése lehet.
Egy másik ilyen fontos társadalmi folyamat a rendszerváltást követően kialakult demográfiai változások, a magyarság létszámcsökkenése. Ennek hátterében az alacsony gyermekvállalási kedv, az elvándorlás és a szórványhelyzetben élők asszimilációs veszélyeztetettsége.
Végül, de nem utolsó sorban a magyarság társadalmi-politikai szétfejlődésének hatásai a mai magyar-magyar kapcsolatokra. Az egységes magyar kultúrnemzetbe vetett hit széleskörűen empirikusan megfigyelhető jelenléte mellett valóságként megfoghatók azok az eltérések, amelyek a többségben élő magyarországiak politikai nemzetfelfogásából, a határon túli magyar munkavállalók idegenként való reprezentálásából adódnak, a kisebbségben élők körében pedig egyrészt a többségi nemzet sajátos társadalomfejlődésével és államszervezésével való kölcsönhatásaiból adódóan, másrészt a Trianont megelőző regionális különbségekre vezethetők vissza (általában a történeti Erdély, különösen Székelyföld, de Kárpátalja ruszin-magyar kettős kisebbségi sajátosságai, Szlovákiában a korábbi szlovák-magyar kettős identitású népességének szerepe, stb).
A kérdőív fő blokkjai
A kérdőív és a panel állandó tematikus blokkjai a következő dimenziókat tartalmazza:
1. A nemzeti identitás összetevőit, különösen:
- a nemzeti név, regionális név
- a nemzethez tartozás érzelmi komponensei, nemzeti problematika fontossága az egyéni beállítódásban
- a nemzeti közösséghez való tartozás kritériumai
- a nemzeti és regionális auto- és heterosztereotípiák
- a nemzeti szimbólumok, ünnepek relevanciája, a nemzeti vonatkoztatási személyek
- a haza illetve a szülőföld fogalmának kognitív és affektív vonatkozásai
- a „másik”, többségi nemzethez való viszonyulás, az etnikai-nemzeti konfliktuspercepció
- a kisebbségi helyzet és diszkrimináció percepciója és az esetleges identitásszervező funkciójának vizsgálata,
- a történeti tudat néhány kisebbségi tematizációja
- állampolgári tudat fő elemei
- a politikai kultúra és a néhány politikai és demográfiai tematizáció vizsgálata
2. A Kárpát-medence magyarságának társadalmi struktúráját,
3. A munkaerő-piaci viszonyait, szocio-demográfiai sajátosságait,
4. A jövőtervezését, migrációs potenciálját,
5. Az iskolázottsági helyzetét,
6. a kisebbségi magyar közösségek Magyarországhoz és a többséghez való viszonyát.
A kutatás nyomán megjelent tanulmányok:
- Papp Z. Attila - Veres Valér (szerk.): „Kárpát Panel 2007. A Kárpát medencei magyarok társadalmi helyzete és perspektívái. Gyorsjelentés” MTA Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet. Budapest, 2007
