Vizsgálatunk elméleti kiindulópontját a modern társadalomelméletek azon vonulata képezi, amely szerint a vállalkozói aktivitásnak – egyéb termelési tényezők mellett – elsőrendű szerepe van egy fejlődő gazdaság kiépülésében. A kutatás azokat a szociológiai tényezőket vizsgálja, amelyek a vállalkozói magatartás megjelenésének körülményeit befolyásolták/befolyásolják a Székelyföldön. A makrogazdasági, jogi-konjunkturális, valamint a pszichológiai faktorok mellett – egy rurális jellegű vidékről lévén szó – különös hangsúly helyeződik a mikrokörnyezeti hatásokra, a vállalkozói magatartás kulturális beágyazottságának szerepére a régióban
A vizsgálat másik vonulata inkább gazdaságszociológiai: központi kérdése, hogy kikből lettek a rendszerváltás után a vállalkozók, milyen társadalmi és gazdasági erőforrásokat használtak a vállalkozások alapításához és fejlesztéséhez.
A kutatás során először a megszűnt és létező vállalatokra, vállalkozásokra vonatkozó adatokat vizsgáltuk meg és elkészítettük Hargita, Kovászna és Maros megye községeinek vállalkozástérképét. Ezt követően az egyes települések szocio-demográfiai és humánföldrajzi adatai közül azokat elemeztük, amelyek pozitív hatással a vállalkozások megjelenésére. A kutatás második felében – két székelyföldi település (Gyergyóalfalu és Illyefalva) példáján – a kis- és középvállalkozások létrejöttének mikrotársadalmi beágyazottságát vizsgáltuk meg. Az elemzés a terepmunka során készített megfigyelések, valamint narratív és felstrukturált interjúkon alapszik, melyeket a helyi vállalkozókkal készítettünk.
A kutatás alapján az alábbi tanulmányok születtek:
- Csata Zsombor. A vállalkozások megjelenésének társadalmi meghatározottsága a Székelyföld falvaiban.
- Palkó Emília – Sólyom Zsuzsa: A vállalkozások elterjedésének szocio-kulturális háttere. Vállalkozói típusok két székelyföldi faluban.
- Csata Zsombor: A vállalkozói potenciál és területi eltéréseinek társadalmi magyarázatai Erdély rurális térségeiben
