Az erdélyi magyar szociológiai szakmai mezőny intézményesülésének akadályai – az emigráció problémája

A kutatás során a munkacsoport a Kolozsváron végzett szociológusok pályaalakulásának vizsgálta. A vizsgálat, jellegét tekintve egy kvalitatív kutatás volt, egy mikroelemzés, mely interjúkon, fókuszcsoportos beszélgetéseken alapult, de amely ugyanakkor a megfigyelésekre, és a kutatók (maguk is szociológusok) tapasztalatára is épített.

A vizsgálat egy tágabb migrációkutatás része, amely a Magyarországra történt kitelepedés indítékait, forgatókönyvét, narratíváját, értelmezéseit tárgyalja. Az elemzés legfontosabb következtetése az, hogy a szociológiát végzett hallatók kivándorlása egy tágabb értelmiség-kivándorlási folyamat keretében értelmezendő, ám olyan sajátossággal is jellemezhető, amely mindenekelőtt a szakma specifikumából, legitimitásából, intézményi helyzetéből fakad.

Az elemzés során készített interjúk, tereptapasztalatok az alábbitanulmányok megjelenéséhez szolgáltattak empirikus alapot:

  • Horváth István: Migrációs hajlandóság az erdélyi magyarok körében
  • Csata Zsombor – Kiss Tamás: Migrációs potenciál Erdélyben
  • Horváth István: A erdélyi magyar fiatalok Magyarországra irányuló tanulási migrációja
© Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány 1998-2021.

Search