Pályakezdő fiatalok a munkaerőpiacon

A 2005-2006 folyamán zajlott kutatásunkban az oktatási rendszer és a munkaerőpiac kapcsolatára figyelünk a rendszerváltás utáni oktatáspolitikai és szerkezeti változások fényében. Szűkebb értelemben a pályakezdő diplomások munkaerőpiacon való elhelyezkedését vizsgáltuk a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek körében.

Legfontosabb kutatási problémánkat azon strukturális tényezők feltárása jelentette, amelyek az intézményes oktatásból a munkaerőpiacra való átmenet jelenségét meghatározzák. Röviden megvizsgáltuk az oktatási rendszer szerkezetét, hipotézist fogalmaztunk meg arra vonatkozóan, hogy a romániai oktatási rendszer szerkezete milyen munkába történő átmenetet valószínűsít. Megvizsgáltuk továbbá az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti szinkronitást, illetve az oktatáspolitika szerepét a fiatalok átmenetének zökkenőmentesebbé tételében. Végül arra tértünk ki, hogy a fiatal pályakezdő diplomások hogyan alkalmazkodnak a strukturális kényszerítő hatásokhoz, hogyan írható le az egyetemet végzett fiatalok pályára állásának általános gyakorlata.

A tanulmány empirikus hátterét a romániai oktatási minisztérium adatai, nemzetközi összehasonlító jelentések valamint a Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzőseinek adatait magába foglaló adatbázis jelentette.

Fontosabb következtetések

A vizsgálat során az intézményes oktatásból a munka világába való átmenet jelenségét két átfogóbb folyamat, a tudástársadalom térnyerése valamint a poszt-szocialista gazdasági átalakulás kontextusába helyeztük. A jelenségek értelmezésében oktatáspolitikai modellek, munkaerőpiaci elméletek valamint Yossi Shavitt és Walter Müller az intézményes oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetről alkotott elméletére támaszkodtunk. Az említett szerzőpáros által javasolt dimenziók mentén vizsgáltuk meg a romániai oktatási rendszert és kialakítottuk fő hipotéziseinket.

Feltételeztük, hogy az oktatási rendszer átalakulása miatt az intézményi kontextus képesítési térről szervezeti térre való változásának lehetünk tanúi, amelynek következtében az elmúlt időszakban a romániai pályakezdő diplomások az intézményes oktatásból a munka világába történő átmenete egyre kevésbé kiszámítható. Továbbá valószínűsítettük, hogy a szervezeti tér felé történő váltás gyorsabb a rugalmasabb munkaerőpiac, mint az intézményi tehetetlenséggel küzdő oktatási rendszer esetén, minek következtében az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti aszinkronitás egyre erősödik. Ugyanakkor úgy gondoljuk, hogy a napóleoni modell hagyományai (ti. a felsőoktatás az állam számára készít fel szakértőket) továbbélésének következtében a folyamatok hatásai kevésbé érződnek az állami szektorban, az oktatás és a munkaerőpiac közötti aszinkronitás erőteljesebb a magánszférában.

A romániai oktatási minisztérium adatai valamint nemzetközi összehasonlító adatok alapján a romániai oktatási rendszer szerkezetével kapcsolatosan megállapítottuk, hogy a romániai oktatási rendszert a tanügyi reformok előtt általánosan az erős standardizáltság, a vokacionális oktatás átlagon felüli súlya, valamint a viszonylag magas rétegzettség jellemezte. Ezzel szemben az általunk vizsgált időszakban (1997-2002) a rugalmasabb oktatásszervezés, az intézményi autonómia növekedése valamint a részleges decentralizáció olyan felsőoktatási rendszert hozott létre, amely a vizsgálatunkban használt dimenziók (standardizáltság, rétegzettség, vokacionalitás) mentén másfajta jellemzőkkel bír, akár a néhány évvel ezelőtti állapotához hasonlítjuk, akár a közoktatás jelenlegi helyzetével vetjük össze. A felsőoktatás ezen jellemzői egy kevésbé kiszámítható átmenetet valószínűsítenek, az oktatási rendszer nem kapcsolódik annyira szorosan a munkaerőpiachoz, a munkaerő allokációja egyre inkább a kereslet és kínálat alakulása valamint a piacon működő közvetítők által valósul meg.

Egy további hipotézisünkben azt feltételeztük, hogy az intézményi tér változása miatt az oktatási rendszer és a munkaerőpiac közötti aszinkronitás mértéke az elmúlt években növekedett, az oktatási rendszer az intézményi tehetetlenség miatt nem volt képes elég gyorsan reagálni a megváltozott munkaerőpiac elvárásainak. Hipotézisünket a Babeş-Bolyai Tudományegyetem végzettjeinek adatai alapján teszteltük és az 1997-2002-es évfolyamok összehasonlításakor azt tapasztaltuk, hogy évről évre csökken azok aránya, akik az egyetem befejezése és az egyetemi oklevelük kivétele közötti időszakban munkakönyves álláshoz jutottak. Hasonló eredményeket kaptunk a megszerzett munkahely profilja és a végzett szak közötti megfelelést illetően is.

Egy szervezeti térnek számító intézményi kontextus esetén a formális végzettség és a munkahely profilja közötti megfelelés alacsonyabb aránya várható, a munkakönyves állással rendelkezőké azonban ennél magasabb kellene legyen. De mivelhogy ez hasonló (mindkét mutató esetében egy 20 százalékos csökkenést regisztráltunk a 6 éves időszak alatt) arra következtethetünk, hogy az alacsony megfelelés a végzettség és a munkahelyi státus között, a munkakönyves állásban elhelyezkedni tudók arányának folyamatos csökkenése az intézményi képzés és a munkaerőpiac közötti szinkron hiányának szimptomatikus jele és hogy a vizsgált időszakban az aszinkronitás mértéke folyamatosan emelkedett.

Végül a strukturális tényezők feltárásával kapcsolatos hipotézisünk szerint a napóleoni modell hagyományai (ti. a felsőoktatás az állam számára készít fel szakértőket) továbbélésének következtében a folyamatok hatásai kevésbé érződnek az állami szektorban, az oktatás és a munkaerőpiac közötti aszinkronitás a magánszférában erőteljesebb. Láthattuk, hogy az állami szektorban a munkaerő allokációját és bérezését adminisztratív intézkedések és szabályozók irányítják, az elhelyezkedés során fontosak a formális képesítések, a belépési módozatok formalizáltabbak, biztosított az alkalmazás folyamatossága. A munkába álláshoz rövidebb időre van szükség, kisebb a munkahely-változtatások aránya és magasabb a munkahelyek profilja és a végzettség közötti megfelelés.

A kutatás nyomán az alábbi tanulmányok születtek:

  • Csata Zsombor – Dániel Botond Átmenet a képzésből a munka világába az erdélyi magyar fiatalok körében Korunk, 2005/11, pp. 55-66.
  • Dániel Botond – Csata Zsombor – Pop Carmen: Pályakezdő fiatalok a munkaerőpiacon. In Erdélyi Társadalom, 2006/1.
  • Csata Zsombor: A képzésből a munka világába való átmenet az erdélyi diplomás fiataloknál.In REGIO, 2006/2, pp. 43-64.
© Max Weber Társadalomkutatásért Alapítvány 1998-2021.

Search